Évadzárás, és a saját készítésű termékek

Hosszú szünet után, végre eljutottam odáig, hogy megírjam a 2014 szezon záró bejegyzését. Szerencsére a dolgok nem álltak le, csak én voltam kicsit lusta blogot írni. :) 

Az utolsó bejegyzésben említettem a szószt, és a savanyúságot, ezeket persze jól megkóstoltuk már (jó párszor)! A savanyított Habanero szerintem kitart egy jó darabig, semmit nem vesztett az erejéből, sőt, szerintem még erősebb is lett. Minden esetre más az ereje mint a friss paprikának. Az íze megmaradt, de egy-egy vacsorához bőven elegendő 1-2 darab belőle. Szerintem idén is csinálunk valamennyi savanyúságot.

A habanero került bele a chili szószunkba is, ami leginkább egy jófajta, csípős ketchupra hasonlít (csak sokkal jobb az íze és az ereje). Az alap receptet a chilikertész fórumról szedtük, ami eredetileg egy salsa szósz, csak kicsit tovább fejlesztettük, és a saját ízlésünk szerint fűszereztük. Nagy sikere van, ebben biztos vagyok. Első körben kb 2 litert csináltunk, de a kóstolás (és pár üveg ajándékozása) után rájöttünk, hogy ebből bizony kell még főzni, mert nagy ütemben fogy. A második főzet is jól sikerült, bár minimálisan eltér az elsőtől, talán kicsit kevesebb a paradicsom, és több a chili. :) Azért egy harmadik (dupla) adagot is csináltunk, talán így már kitart a készlet a következő szüretig!

A morugákat kiszárítottam, és egy mozsárban összetörtem, amilyen apróra csak tudtam. A szárítás kétféleképpen történt, egy adag frissen fel lett vágva, és már ment is a sütőbe, legkisebb fokozaton, résnyire nyitott ajtó mellett pár órára, a másik adag fűzérenek felfűzve száradt. ( a sütőben szárítástól az egész lakásban isteni paprika illat volt!)Talán ebben a formában a legjobban adagolható ez a paprika, bár így is meglepő az ereje annak, aki nem tudja mire számítson. Egy-egy tányér leveshez, bőven elegendő 8-10 (!) szem az őrleményből. Ennek már az elkészítése is kalandos, itt be kell vetni mindenféle védőeszközt, mert ez a paprika nem viccel. Egy rossz levegővétel az örlés közben, és fél óráig csak törölgeti az ember az orrát. A szósznál, és az őrleménynél is sok segítséget kaptam, amit ezúton is köszönök! :) Csak egy példa, hogy miért fogok védőkesztyűt alkalmazni, a következő örlésnél: már elkészült minden, egyedül a mozsár elmosogatása volt hátra, amit Moncsi kedvesen meg is csinált. Balszerencséjére. Valamikor délelőtt 11 körül moshatta el, és utána egyből szólt, hogy ég egy kicsit a kézfeje. Szóval nem kell lenyelni, belélegezni, nem kell hogy a nyálkahártyához érje, bőrön keresztül is támad a moruga. Valamikor este 10 környékén mondta, hogy talán elmúlt az égető érzés.

Végül egy vitaminos dobozba került, ez talán megóvja a nedvességtől is valamennyire.

A növényekről még pár szót:

Amik az erkélyen voltak, bekerültek egy fagymentes helyre, ahol megpróbálom átteleltetni őket, majd meglátjuk mekkora sikerrel. Semmiféle metszést nem alkalmaztam, ahogy voltak, elraktam őket pihenni. Vizet kapnak valamennyit, de jóval kevesebbet mint rendes időben. A kinti habanerok egyértelműen elfagytak, azokat majd pótolni kell. A morugák vissza lettek vágva, majd ott is kiderül mit hoz a tavasz.

Szóval nagyjából ennyi történt még az első chilis évem végén, köszönöm ha idáig elolvastad, követted a próbálkozásomat! Esetleg ha kaptál kóstolót valamiből, szívesen olvasnám itt az értékelésedet! ;)